A máriapócsi versenyt hosszú felkészülés előzte meg, a versenyautón több változtatást is eszközöltünk. A változtatások révén az Opel erősebb motort kapott, és az autó rajtkészségét is jelentősen sikerült fejleszteni.
A fejlesztések eredménye látványos és kézzel fogható volt, hiszen minden futamban az élmezőnyben tudtunk rajtolni, és komoly csatákat vívtunk az első helyekért. Sajnos néhány futamban ütközés illetve kiforgatás hátráltatta a csapatot. Az autó keménységére vall, hogy ezeket az ütközéseket csupán néhány karcolással viselte, még komolyabb horpadás sem keletkezett rajta.
A nap folyamán komolyabb technikai problémát nem tapasztaltunk, a versenyautó remekül működött.
A versenynap közepén néhány perc alatt váratlanul beborult az ég, és komoly, jégveréssel tarkított vihar csapott le ránk. A vihar után mintegy 30 perces pályakarbantartás volt. Versenyzés szempontjából kellemetlen, nehéz helyzet alakult ki: A pálya jelentős része szilárd aszfalt burkolatú - amely gyorsan szárad és melegszik, mintegy harmada pedig szilárd burkolat nélküli, földes salakos - amely jelentős ideig nedves, csúszós marad. A pálya hátsó szakaszai a gondos karbantartás ellenére is leginkább egy tóra emlékeztettek, ezért gumicserét eszközöltünk. A hosszú szilárd burkolat miatt maradtunk a slick gumiknál, de arra - hogy a csúszós földes szakaszokon is megfelelően funkcionáljon - a csapat a helyszínen megfelelő mintázatot vágott.
Az időmérő futamokon és az előfutamokon nyújtott kiegyensúlyozott jó teljesítménynek köszönhetően csapatunk bejutott az “A” döntőbe, amelyet éjszaka, kivilágított pályán kellett teljesíteni.
Ahhoz, hogy egy versenyző szeme hozzászokjon a megváltozott körülményekhez, és a normál versenyzési helyzetekhez hasonló időeredményeket legyen képes teljesíteni, legalább harminc perc gyakorlásra van szükség. A rendező a döntő futamok előtt, a kivilágított pályán újabb szabadedzéi lehetőséget biztosított, amelyet természetesen ki is használtunk.
Az autó az “A” döntőben második sorból indult. Remek rajttal sikerült rövid időre megszerezni a nemzetközi mezőnyben előkelő harmadik helyet. A dobogós helyet sajnos nem sikerült hosszú ideig tartani, a Citorex Xara gépjárművel versenyző Karel Lehman (CZ) kiforgatta az autót, így a negyedik helyre csúsztunk vissza. A következő körök a 3-ik és 4-ik helyért vívott csata jegyében teltek el. A leintés előtti körben, körülbelül a pálya felénél a Skoda Freestyle autóval versenyző Marek Cihlár (CZ) versenyzővel kerültünk konfliktushelyzetbe. A skoda kiforgatta a versenyautónkat, és mintegy 20 méteren keresztül keresztben tolta azt maga előtt, miközben mepgórbált minket - meglátásunk szerint szabálytalanul - megelőzni. Miután az autót sikerült újra egyenesbe hozni, néhány méter fej-fej mellett haladás után oldalról ütköztünk - ennek eredményeként a Skoda bal első futóműve olyan mértékben sérült, hogy a versenyt nem volt képes folytatni. A küzdelem során a versenyautóba behallatszott a nézőtéren ünneplő és versenyzőknek szurkoló nézők bíztató szurkolása.
Az ütközés során az autóban komolyabb kár nem keletkezett.
A futamok után egy igazán színvolnalas díjkiosztón vehettünk részt, a döntőket tüzijátékok, nézőknek szóló show-k színesítették. Hasonló színvonalú rallycross szervezéssel hazánkban nem nagyon találkozni.
Globálisan tekintve, a versenyen nyújtott teljesítményünket pozitívan értékeltem, mind a technikai, mind a személyi fejlődések éreztették hatásukat. Természetesen a fejlesztések - fejlődés nem áll meg, hiszen a célunk a bajonki cím.
A versenyen a negyedik helyet sikerült megszerezni. Az így szerzett 13 bajnoki ponttal a hazai OB- ben a második helyre kerültünk Roman Castoral (CZ) mögé, nyolc pont lemaradással, a nemzetközi Zóna trófea sorozatban pedig a hatodik helyen állnuk.
